MAGYARORSZÁGI UKRÁNSÁG KRÓNIKÁJA TÁRSADALMI KILÁTÓ  
TÖRTÉNELEM UKRÁN KONYHA RECEPTJEI ARCHÍVUM
Átalakulási folyamatok Ukrajnában: az együttműködés esélyei és kockázatai
A nemzetközi közösség ismerkedik Ukrajnával
Átalakulási folyamatok Ukrajnában: az együttműködés esélyei és kockázatai

Nemzetközi konferencia Budapesten

 
 Ukrajnának meg kell találnia az egyensúlyt új külpolitikai irányvonalának kialakítása során, ami közelebbről azt jelenti, hogy egyszerre kell stratégiai kapcsolatokat fenntartania Oroszországgal, és közelednie Európához - hangsúlyozták azon a konferencián, amelyet február 18-án tartottak Budapesten. A nemzetközi tudósfórum munkájában, amelyet a Friedrich Ebert és a Táncsics Mihály Alapítványok szerveztek, képviseltették magukat az ukrajnai szakemberek és a MUKE tagjai.
 "Az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok Ukrajna európai integrációjának elidegeníthetetlen részét képezik" - fogalmazta meg meglehetősen sajátságos módon a sokirányúságot szem előtt tartó, tehetetlen politika helyébe lépő új ukrán politika távlati céljait Hrihorij Nemirja, az Európai és Nemzetközi Kutatások kijevi központjának igazgatója. A demokratikus forradalom és az általa elindított folyamatok megmutatták, hogy Ukrajna már nem szovjet, hanem európai ország, amelytől idegen az imperialista nosztalgia és az agresszív érdekek előtérbe helyezése a demokrácia elveivel szemben. Ugyanakkor felmerül a kérdés: rendelkezik-e Ukrajna akkora belső erőtartalékkal, amely lehetővé teszi a haladást a választott úton? Ezt a fontos szempontot elemezték három lényeges kérdés - Ukrajna belpolitikája a választások előtt és után, Oroszország és Európa között: az ukrajnai változások nemzetközi következményei, Gazdasági kooperáció és a határokon átívelő együttműködés - megvitatása során. A vitában felszólalt Kiss László (Corvinus Egyetem), Rosztiszláv Pavlenko (Kijev-Mohiljani Akadémia NE), Deák András (Nemzetközi Kapcsolatok Intézete), Ludvig Zsuzsanna (Világgazdasági Kutatóintézet), Almásy Sándor (Külügyminisztérium), Hartyányi Jaroszláva (MUKE).
 A narancsos forradalom megváltoztatta Ukrajna képét és nemzetközi megítélését - mondta többek közt Hartyányi Jaroszláva. - Az ukrán nép megmutatta, hogy fölötte áll mindenféle kormánynak, hogy az ukránok a civilizált Európa polgárai. A múlt év végén Ukrajnában oly fényesen megnyilvánuló demokratikus hangulatot egyesek hajlamosak "hozottnak", valahonnan a határokon túlról importáltnak nevezni, amely csak arra szolgált, hogy az ellenzék függönyként használja saját, szűken vett érdekeinek érvényesítésekor. A civilizált módon kinyilvánított népakaratot még számosan tekintik meglepő jelenségnek, pedig az ukrán demokráciának mélyek a történelmi gyökerei (a kozák-kor, Mazepa hetman kora). Éppen ezért rendkívül fontos feladatunk a tájékoztatás a forradalom lényegéről, a valódi ukrán történelemről és a demokratikus hagyományokról, mert ezekről nagyon keveset tudnak Magyarországon - hangsúlyozta Hartyányi Jaroszláva. Ezt a gondolatot folytatta Kiss László, aki jelezte, hogy Magyarországon nincs olyan, Ukrajnáról szóló egységes, tudományos igénnyel megírt monográfia, amely segítené a szomszédok történelmének és kultúrájának jobb megértését. Erre már csak azért is nagy az igény - húzta alá Almásy Sándor -, mert a magyar-ukrán kapcsolatok folyamatosan mélyülnek, és sikeresen realizálódnak a két nép sokoldalú együttműködését célzó tervek is.
 Ez a konferencia olyan tudományos rendezvény-sorozat kezdetét jelenti, amelynek célja a Közép- és Kelet-európai országokban zajló átalakulási és európai integrációs folyamatok áttekintése - mondta Michael Werke, a Friedrich Ebert Alapítvány képviseletének vezetője. A múlt év végén, Ukrajnában lezajlott események és az utánuk következő demokratikus folyamatok közelebb hozták az országot az Európai Unióhoz. Most, amikor arról beszélünk, vajon mi lesz Ukrajnával, jó lenne remélni, hogy az Európai Unió úgy tekint erre az országra, mint jövendő tagországára, és - amint azt a konferencia részvevői is felvetették - érdemes lenne tisztázni, mennyire felkészültek a felek az integrációra - mondta Michael Werke.
 
 Vas István, a Hromada tudósítója
 
Másodközlés esetén hivatkozzon a HROMADA - ra