MAGYARORSZÁGI UKRÁNSÁG KRÓNIKÁJA TÁRSADALMI KILÁTÓ TÖRTÉNELEM
IFJÚSÁG UKRÁN KONYHA RECEPTJEI ARCHÍVUM
Az UEK elnökségi ülése Budapesten
Magyar és ukrán alkotók közös kiállítása
Vendégségben a portugáliai ukrán közösségnél
Az UEK elnökségi ülése Budapesten
 

Az Ukrán Kulturális és Oktatási Központban május 7-én került sor az UEK soron következő elnökségi ülésére, amely a fogadó fél igyekezetének köszönhetően lényegesen több volt egy protokolláris rendezvénynél. Az elnökségi tagok és a MUKE vendégei részt vettek egy szentmisén, megtekintettek egy kiállítást, és meghallgattak egy hangversenyt.
 A Hromada tudósítója a tanácskozás szünetében villám-interjúkat készített néhány részvevővel.
 Hromada: - Kérem, beszéljen a horvátországi ukrán közösség szervezetének életéről, céljairól és feladatairól.
 Szlavko Burda, a Horvátországi Ruszinok és Ukránok Szövetségének elnöke: Országunkban közel 5 ezren vallják magukat a ruszin-ukrán kultúrkörhöz tartozónak. Szervezetünk igyekszik megőrizni és fejleszteni a népcsoport nemzeti és kulturális hagyományait, tájékoztató és kiadói tevékenységet végzünk, elősegítjük a ruszinok és ukránok integrálódását a horvát társadalomba, és koordináljuk a szétszórtan működő helyi közösségek tevékenységét. Rendelkezünk népi együttesekkel és színjátszó csoportokkal. A Horvátországban élő ruszinok és ukránok négy hullámban érkeztek, és közülük 2 ezren tagjai a szövetségünknek.
 Hromada: Az önök szervezete csak nemrég lett az UEK teljes jogú tagja. Milyennek látja a jövőjüket ebben a szervezetben?
 Szlavko Burda: Az UEK több tucat határon túli ukrán szervezet tevékenységét koordinálja Európában. Tagjai sorában megtalálhatjuk a régi egyesületeket csakúgy, mint az államalkotó ukrán kisebbségek intézményeit (Szlovákia, Lengyelország, Románia). Nagy létszámot képvisel a közelmúlt emigrációs hulláma is. Véleményem szerint az UEK segíti az európai ukrán szervezeteket az aktuális problémák megoldásában, illetve abban, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatban álljanak az anyaországgal.
 Iván Laba, a Szlovákiai Ruszin és Ukrán Szövetség Központi Tanácsának elnöke: Szervezetünket illetően fontos megemlíteni, hogy egyik legfontosabb feladatának tekinti a kulturális örökség megőrzését, ápolását és fenntartását, hogy legyen mit átadnunk a következő nemzedékeknek. Minden évben csodálatos kulturális rendezvényeink vannak, mint pl. a ruszin-ukrán ünnep Svidníkben, a kulturális és folklór fesztivál Kamenicében, ukrán népzenei fesztivál Bardonovóban, egyházzenei fesztivál Snínben és az Olekszandr Duhnovics nevével fémjelzett színházi és versmondó fesztivál Medzilaborcban.
 Őszintén mondom, hogy mindegyik rendezvényünkön igen magas a művészi színvonal. Emellett igyekszünk megőrizni Szlovákiában az ukrán iskolarendszert. Eperjesen működik a Tarasz Sevcsenkóról elnevezett ukrán középiskola és gimnázium, Homonnán van egy bentlakásos iskola, és ebben a körzetben a gyerekek az állami általános iskolában is tanulnak ukránul.
 Nagy figyelmet szentelünk a népművészet ápolásának. Természetesen mindezeket az ünnepeket és fesztiválokat képtelenek lettünk volna megrendezni, ha nincsenek ilyen erős együtteseink – több mint 500 – amelyeknek háromezernél is több tagja van. Szlovákiában van Ukrán Írószövetség, amely tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Néhány itteni író műveit kiadják Ukrajnában is, és az utóbbi időben az anyaország egyre jobban támogat bennünket.
 Hromada: A szlovák állam támogatja az ukrán szervezeteket?
 Iván Laba: Szlovákiában a közelmúltban fogadták el a kisebbségi nyelvek Chartáját és a Keretszerződést. Szervezetünk tagja a szlovák kormány nemzeti kisebbségi tanácsának.
 Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormányzati szervek anyagilag támogatják a kulturális rendezvényeinket, odafigyelnek ötleteinkre és kívánságainkra, amit nagyra értékelünk. Sajnos, Szlovákiában még nincs a magyarországihoz hasonló kisebbségi törvény. Bízom abban, hogy az új kormány tető alá hoz egy ilyen törvényt.
 Hromada: Mi a véleménye az UEK jelenlegi tevékenységéről?
 Iván Laba: Ki kell mondani, hogy az UEK nem pusztán formális szervezet. Az intézménybe új szellem költözött, munkájában érezhetővé vált a dinamizmus és a konkrét ügyekben is előrelépés tapasztalható. Elsődleges feladata az ukrán identitás megőrzése Európában. Ez nagyon fontos, mert sokan nincsenek tisztában ennek jelentőségével. Úgy gondolom, hogy Ukrajnát nagy országként, bölcs, felvilágosult emberek és egy erős gazdaság országaként kell prezentálni Európában.
 Viktor Rajcsinec, a Csehországi Ukrán Kezdeményezés elnöke: Az ukránokat Csehországban 20 ezer cseh állampolgársággal rendelkező ukrán és több mint 22 ezer, lakhatási engedéllyel bíró ukrán állampolgár képviseli. A munkavállalókkal együtt Csehországban összesen 150 ezer ukrán él.
 Az Ukrán Kezdeményezés kiadói tevékenységet is folytat, megjelenteti a Porohi (Küszöbök) című folyóiratot. Találkozókat szervezünk, megismertetjük az ukránokat a cseh törvényekkel, segítünk a munkavállalóknak a felmerülő problémák megoldásában. Munkánkhoz sok segítséget kapunk a prágai Ukrán Nagykövetségtől és más csehországi ukrán szervezetektől.
 Az UK tevékenységének kulturális szegmense különféle rendezvények szervezéséből áll. Rendezünk hangversenyeket, működik az ukrán klub és a vasárnapi iskola. Rendszeresen koncertezik az Ignis együttes. Szeretném megemlíteni még az ukrán színjátszó kört és a kórust. Mindezeknek köszönhetően akár havonta új műsorral léphetünk a közönség elé.
 Szervezetünk állami támogatásból működik. A kormány segíti oktatási és kulturális projektjeinket: kiadásaink 70% az államtól, többek közt a kulturális minisztériumtól kapjuk, 30% magunknak, illetve szponzoroktól kell előteremteni.
 Hromada: Ön szerint mi az UEK rendeltetése?
 Viktor Rajcsinec: Azzal kezdeném, hogy az Ukránok Európai Kongresszusa Prágában alakult meg. Tevékenysége mindig is megfelelt az elvárásoknak. Több mint 20 európai ország alkotó erőit fogja össze. Az összes külföldi ukrán nemzetiségi szervezet vezetői jól megértik egymást a munkamegbeszéléseken. Úgy tervezzük, hogy változtatunk a szervezeti felépítésen, úgy gondoljuk, hogy a közel 5 milliós európai ukrán diaszpóra eredményesebb támogatása érdekében nyitottabbá kell tenni a szervezetet, továbbá szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatokat kellene kialakítani az ukrán kormánnyal.
 Lubomír Mazur, a Nagy-britanniai Ukrán Egyesület elnöke, az UEK főtitkára: A közelmúltban ünnepeltük szervezetünk fennállásának 60. évfordulóját. Az Angliában élő ukránok feladata a kezdetektől fogva változatlan: őrizni az ukrán nyelvet, kultúrát és hagyományainkat Nagy-Britanniában. Elődeink, akik 1946-ban lerakták szervezetünk alapjait, nem is sejthették, hogy kezdeményezésük ilyen mélyen beágyazódik az utódok életébe. Szüleink még arról álmodoztak, hogy egyszer majd hazatérnek Ukrajnába, de mindnyájan tudjuk, hogy a háború utáni évek, a Nyugat és a szovjet tömb közötti hidegháború egészen 1991-ig, Ukrajna függetlenné válásáig nem tette ezt lehetővé. Az első, Angliában született nemzedék – jómagam is közéjük tartozom – folytatta a szülők legjobb hagyományait. Büszkék vagyunk mindenre, ami ukrán, szerintem ki más védelmezné az ukrán értékeket, ha nem mi?
 A jubileumi esztendőben emlékeztünk meg a csernobili katasztrófa 20. évfordulójáról. Az Ukrán Nemzeti Múzeummal közösen kiállítást rendeztünk Londonban. A rendezvénnyel szerettük volna meggyőzni a briteket, hogy Csernobil itt él közöttünk, és nem lehet elfelejteni, mert Ukrajnában még évszázadokig számolni kell a következményeivel.
 Ezen kívül kiadjuk az Ukrajinszka Dumka (Ukrán Gondolat) című újságot, amely az idén új formátumban, színes nyomással és a korábbiakhoz képest bővebb tartalommal jelenik meg.
 Arra törekszünk, hogy a negyedik ukrán bevándorlási hullámmal érkezettek felismerjék: a szervezett közösségi élet mindenkor segít megoldani azokat a problémákat, amelyeken sokkal nehezebb úrrá lenni, ha az ember egyedül van. Ha a szüleink annak idején megvonták volna a vállukat az emigrációban, mondván: csak saját magamnak tartozom felelősséggel, nincs szükségem semmilyen közösségre, akkor bizonyára nem alakult volna ki olyan közösségi élet, amilyennek most vagyunk tanúi Angliában.
 A magánszemélyekből álló struktúrák mellett vannak még szervezeti egységeink is, összesen 60 fiókintézményünk működik országszerte. Fenntartunk egy idősek otthonát is, és nagyon jó a kapcsolat az itteni ukrán ortodox és görög katolikus egyház között. Minden adandó alkalommal igyekszünk népszerűsíteni ezeket a kedvező egyházi hagyományokat. Amikor valamilyen rendezvényt szervezünk, tekintettel vagyunk mindenki vallási hovatartozására.
 Hromada: Az utóbbi 12 évben Ön eredményes munkát végzett az UEK főtitkári posztján. Milyen új feladatok várnak Önre?
 Lubomír Mazur: Az 1949-ben alakult UEK nagy és izgalmas múlttal rendelkező szervezet. Londoni titkárságunk már 13 esztendeje foglalkozik a Kongresszus ügyeivel. Az ember akár bele is fásulhatna a munkába. Mindezek ellenére azonban az utóbbi időszakban a fokozott aktivitás jellemezte az intézményt. 1994-ben kilencről harmincegyre bővült tagszervezeteink száma. A világ 21 országában vannak tagszervezeteink. De ez még nem minden. Szeretnének csatlakozni hozzánk azok a szervezetek is, amelyeknek eddig nem volt módjuk megtenni. Ilyenek az olaszországi, portugáliai, stb. szervezetek. Dmitro Tkacs, magyarországi ukrán nagykövet felhívta a figyelmünket arra, hogy nem feledkezhetünk meg Moldováról és a Dnyeszter-mellékről sem. Hozzátenném, hogy vannak szervezett ukrán közösségek Finnországban is. Tulajdonképpen kötelesek vagyunk szervezeti egységbe foglalni az európai ukrán szervezeteket, hiszen a külföldön élő ukránok millióiról van szó. Az UEK elsődleges feladata az Európában szétszórtan élő ukránok érdekvédelme. 15 év függetlenséggel a háta mögött Ukrajna még mindig nincs abban a helyzetben, hogy az elvárásoknak megfelelően ellássa ezt a feladatot.
 Miroszláv Hocsak, az ukrán kisebbség Nemzeti Tanácsának titkára (Szerbia): A Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesülethez és az Ukrán Országos Önkormányzathoz hasonló Ukrán Nemzeti Tanács működik a Vajdaságban. Az általam képviselt szervezet a Proszvita (Felvilágosodás) Ukrán Nyelvi, Irodalmi és Kulturális Társaság. Ez a legnagyobb szerbiai szervezetünk, amely tagja az UEK-nak és az UVK-nak.
 A szerbiai ukránok elsősorban Galíciából és Kárpátaljáról érkeztek Boszniába és Horvátországba a XVIII. – XIX. század végén. A tömeges áttelepülés tulajdonképpen egy országon, az Osztrák-Magyar Monarchián belül ment végbe. Eleink a törökök által hátra hagyott területeken telepedtek le. Akkoriban jöttek erre a vidékre németek, szlovákok és magyarok is. Az ukránokra, sajnos csak későn gondoltak, amikor a jobb földek már gazdára találtak. Máig nem rendelkezünk pontos adatokkal arra vonatkozóan, hány ukrán érkezett akkor az országba. Becslések szerint úgy 15-20 ezren lehettek.
 Jugoszlávia felbomlását követően az ukránok három független államban – Szerbiában, Boszniában és Horvátországban – találták magukat. Házasságok, családi kapcsolatok kötnek össze bennünket. A háború előtt Boszniában egész ukrán falvak voltak, később azonban kezdetét vette az elvándorlás a fejlettebb országrészekbe. A legtöbb ukrán a Vajdaságba költözött, ahol közel 30 nemzetiség él.
 A Vajdaságban élő ukránok száma megközelíti a 6 ezret, bár a hivatalos statisztikák 8 ezerről szólnak. Vannak önálló görög katolikus egyházközségeink is. Ukrajnából érkeztek új bevándorlók is, de ők nem rendelkeznek állampolgársággal, ezért hivatalosan nem számolhatunk velük. Úgy 1-2 ezren lehetnek.
 Hromada: Hogyan viszonyulnak az ukránokhoz a szerbek? Nincsenek etnikai összetűzések?
 Miroszláv Hocsak: A Vajdaságban nem tapasztalunk ellenségeskedést. Egyszerűen azért, mert nem keresztezzük a szerbek érdekeit. Mint mondtam, itt kevesen vannak az ukránok, de esetenként előfordulnak nézeteltérések. Nagy általánosságban azonban nem beszélhetünk etnikai problémákról. Egyébként 2002-ben hivatalosan is bejegyezték az ukrán közösséget.
 Hromada: Önök mit várnak az UEK-tól?
 Miroszláv Hocsak: Lehetőségeink szerint folytatni kell a megkezdett munkát. Ezt egy olyan kisebbség nevében mondom, amely 1100 éve él államalkotó nemzetként Szerbiában. De szükség van új kezdeményezésekre is. Mondok néhány példát a saját közösségünkből. A múlt évtől jelenik meg a Ridne Szlovo (Anyanyelv) című folyóiratunk, amelynek költségeit a vajdasági végrehajtó tanács fedezi. Sikerült mintegy ezer taggal megszerveznünk öt közösséget. Mindegyikük saját kulturális-művészeti csoporttal rendelkezik. A már felsorolt szervezeteken kívül megemlíteném még a Szerb -Ukrán Társaságot.
 Számítunk az UEK támogatására. Szeretnénk, ha minél többen megismernének bennünket a diaszpórában, igyekszünk kapcsolatba lépni a jól működő külföldi ukrán szervezetekkel, hogy tanuljunk tőlük. Jobban megy a munka, ha ismerjük egymást. A jövőben nagy feladatok várnak az UEK-ra. Az európai ukrán diaszpóra létszáma évről-évre növekszik, és nekünk innen, Szerbiából is segítenünk kell a szervezet munkáját.
 
Másodközlés esetén hivatkozzon a HROMADA - ra