TÁRSADALMI KILÁTÓ MAGYARORSZÁGI UKRÁNSÁG KRÓNIKÁJA ARCHÍVUM
UKRÁN KONYHA RECEPTJEI
Az ukránok IV. Világtalálkozója
Nem vagyunk sértődöttek
Az ukrán függetlenség 15. évfordulójának ünnepe Magyarországon
Határon túli ukrán szervezetek tanácskozása Görögországban
Találkozás 30 év múltán
Az ukránok IV. Világtalálkozója
 foto 
 Az Ukrán Koordinációs Világtanács és a külügyminisztérium támogatásával került sor augusztus 18. és 20. között Kijevben az Ukrán Világfórum soron következő tanácskozására. A határon túli ukrán szervezetek már régóta türelmetlenül várták ezt a találkozót. Az Ukránok Európai Kongresszusának képviseletében Hartyányi Jaroszlava, a szervezet elnöke utazott az ukrán fővárosba. A Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesületet és az Ukrán Országos Önkormányzatot Sajtos Natália, Ignácz Mária és Kravcsenko György képviselte.
 A határon túli ukrán szervezetek több képviselőjét a külügyminisztérium munkatársai várták a kijevi repülőtéren, hogy onnan Viktor Juscsenko elnök vidéki nyaralójába kísérjék a vendégeket, ahol több mint 5 órás kötetlen eszmecserét folytathattak az államfővel.
 Az elnök végigkalauzolta vendégeit „magánbirodalmán”, megmutatta 30 év néprajzi gyűjtésének eredményét: a népi használati tárgyakat, rég elfeledett, ősi munkaeszközöket. A népies stílusban kialakított udvar és kert is elnyerte a vendégek tetszését.
 Ezt követően az államfő és vendégei a vacsoraasztal körül kialakult kellemes légkörben folytatták a kötetlen beszélgetést. A meghívottakat a leginkább az anyaországban jelenleg kialakult helyzet foglalkoztatta. Az elnök minden kérdésre kimerítő választ adott, figyelmesen meghallgatta az észrevételeket, és mindenkitől azt kérte, ne titkolja az igazságot, legyen őszinte itt és majdan a Fórumon is. Viktor Juscsenko nem hárította el magáról a felelősséget a narancsos koalíció széthullásáért, végső soron elismerte, hogy a kudarcért azonos felelősség terhel minden részvevőt. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy nem maradt más választása, mint együttműködni egykori ellenlábasaival, ha el akar kerülni egy újabb parlamenti választást.
 Másnap, a Fórumon felszólalt Hartyányi Jaroszlava is. A küldöttek rendkívüli érdeklődéssel és figyelemmel hallgatták az Ukránok Európai Kongresszusának elnök asszonyát, pedig tulajdonképpen a szokásos, nőies stílusban fogalmazta meg mondandóját, nem mondott semmi rendkívülit arra vonatkozóan, hogy mi zajlik mostanában azoknak az embereknek a lelkében, akik szívükön viselik az anyaország sorsát, akiket nyugtalanítanak a vezető elit melléfogásai és magatartása. Szóba került Ukrajna és a határokon kívül élő ukránok kapcsolata is. Az elnök asszony felszólalását közvetítette a nemzeti televízió is, így azt nemcsak a Fórum résztvevői hallhatták, hanem egész Ukrajna megismerhette a véleményét. Egyébként a hallgatók és nézők reakciói nem sokat késtek. Már a teremben sokan keresték a találkozást Hartyányi Jaroszlavával, gratuláltak, kérdeztek és kitárták a szívüket. Sokan kértek tanácsot, többen ajánlottak fel együttműködést és osztották meg a jövőre vonatkozó elképzeléseiket.
 – Magam sem reméltem, hogy felszólalásomnak ilyen lesz a visszhangja – mondta tudósítónknak az Ukránok Európai Kongresszusának elnöke. – Nagyon jó volt tapasztalnom a Fórumon, hogy szavaimat pontosan értette az ukrán értelmiség, bár nem neveztem meg konkrét személyeket, társadalmi szervezeteket, és nem utaltam azokra az egyértelmű cselekedetekre, amelyekre a narancsos forradalom után került sor. Ezzel párhuzamosan kötelességemnek tartottam a küldöttek, de elsősorban az ukrán kormány tudomására hozni, milyen eredményeket értek el az egyes határon túli szervezeteink. Utalnék itt elsősorban arra, hogy a magyar Országgyűlés egyhangú határozatban ismerte el népirtásnak az 1932-33-as ukrajnai éhínséget. Erre valószínűleg nem kerülhetett volna sor sok-sok ember odaadása és jó szándéka, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület, az Ukrán Országos Önkormányzat, a magyar parlamenti képviselők, tudósok és a Magyarországon élő ukránok magyar barátai nélkül. Az ülésteremben közvetlenül is megszólítottam Juscsenko elnököt, mondván: minden jogom megvan ugyanezt követelni az ukrán parlamenttől, amely sajnálatos módon még nem hozott ilyen határozatot…
 A küldöttek felszólalásait követően ukrajnai állami kitüntetésben részesültek a határon túli ukrán szervezetek képviselői. Hartyányi Jaroszlava az Olga hercegnő Érdemrendet vehette át az elnöktől a nemzeti kultúra megőrzése, az ukrán és a magyar nép barátságának megszilárdítása terén végzett kiemelkedő tevékenységéért. Gratulálunk Jaroszlava asszonynak, illetve Drahomanova Natáliának, aki valamivel később, a budapesti Ukrán Nagykövetség szeptember 7-ei fogadásán vehette át ugyanezt a kitüntetést. A Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesületben és az Ukrán Országos Önkormányzatban nagy megbecsülésnek örvendő személyek magas állami kitüntetése emeli a magyarországi és más határon túli ukrán közösség tekintélyét, és igazolja, hogy a közösség érdekében végzett sokéves önfeláldozó munka végül megkapja a nyilvános elismerést. A Magyarországon élő ukránok megfelelőképpen értékelik ezt az elismerést.
 A Fórum küldöttei gyümölcsöző eszmecseréket folytattak 17 szekcióülésen. A magyarországi küldöttek részt vettek az 1932-33-as ukrajnai éhínség politikai és jogi megítélésével foglalkozó kerekasztal munkájában, amely a nemzetközi közösséghez, a világ kormányaihoz és parlamentjeihez intézett felhívást fogadott el.
 Egyébként a Fórumot egyetlen egyszer sem tisztelte meg jelenlétével Viktor Janukovics, Ukrajna hivatalban lévő miniszterelnöke. A résztvevők közt nem volt ott Julia Timosenko sem, aki egyébként az egyik legnagyobb ellenzéki párt vezetője.
 A Fórum küldötteinek egy csoportját Dmitro Tabacsnik miniszterelnök-helyettes fogadta, aki egyes résztvevők beszámolója szerint igyekezett a protokolláris találkozó keretein belül maradni.
 A Világfórum elnökévé Dmitro Pavlicsko írót és közéleti személyiséget választották.
 
Másodközlés esetén hivatkozzon a HROMADA - ra