SEVCSENKO MEGEMLÉKEZÉSEK A MUKE-BAN
HROMADA
HROMADA: AZ UKRÁN KISEBBSÉG JELENÉNEK KRÓNIKÁJA
MEGHATALMAZOTT NAGYKÖVETEK
GONDOSKODÁS: RÁSZORULÓ UKRÁN GYEREKEK
IVAN FRANKO EMLÉKEST
MEGEMLÉKEZÉSEK
AZ UKRÁN KÖZÖSSÉG MAGAS RANGÚ VENDÉGEI
EMLÉKTÁBLÁK
OTTHONUNK
SZENT IVÁN NAPJA
KARÁCSONY
ÖSSZEJÖVETELEINK
KIÁLLÍTÁSOK
SZERTARTÁSOK
HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉG
ANYANYELVI TÁBOROK
AZ UKRÁN KISEBBSÉG JOGAIT FELÜGYELŐ UKRÁN-MAGYAR VEGYES BIZOTTSÁG
OTTHONUNK


Sokat ábrándoztunk arról, hogy egyszer majd lesz saját helyiségünk, amely csak a miénk, ahová bármikor betérhetünk, és úgy érezzünk magunkat, mint otthon. Jaroszlava nagy erőfeszítéseinek és az első ukrán nagykövet, Dmitro Tkacs támogatásának köszönhetően, fennállásunk ötödik esztendejében hozzájutottunk első otthonunkhoz. Milyen boldogok voltunk! Úgy jártunk szobáról szobára, mint egy nagy család, latolgattuk, mit hová teszünk, hogyan dekoráljuk a falakat. Fokozatosan belaktuk a házat. Legelőször is felkértük az ukrán papot, hogy szentelje be a helyiséget. Attól a perctől kezdve a jó szellem beköltözött a házba, barátságos a légkört teremtett, amelyben könnyű és kitárulkozó az ember lelke. Előfordul, hogy az ember csak egy pillanatra ugrik be, hogy leadjon egy cikket a szerkesztőségben vagy belenézzen egy könyvbe, aztán ott ragad, mert semmi kedve elmenni. Berendeztük a könyvtárat, amely ukrajnai barátainknak köszönhetően napról napra gazdagabb. Itt működik a Hromada szerkesztősége és a vasárnapi iskola, amelyben külön tanulnak a kisebbek és a nagyobbak, és bővült a műkedvelő tevékenységünk is. Mára úgy tűnik, hogy kinőttük jelenlegi otthonunkat. Vagy többen lettünk, vagy a tevékenységünk bővült jelentősebben. Most egy új, nagyobb otthonban reménykedünk, olyanban, amelyben mindenki számára lesz hely.

Ludmilla SZLJUZKO
 
sku eku UVKR brama majdan muz