15 éves a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület

Hartyányi Jaroszlava
a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke
A Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület azzal a céllal alakult 15 esztendővel ezelőtt, hogy megőrizze és továbbadja az ukránok fiatal nemzedékének a népi hagyományokat, és nemzeti érdekeik védelmében. összefogja a magyarországi ukránokat A sorsnak, a kedvező körülményeknek, az ukrán ügy iránti elkötelezettségnek és hitnek köszönhetően az Egyesület jelentős sikereket ért el. Először is, megtaláltuk a helyünket új hazánkban, és sikerült az Egyesület köré szervezni a magyarországi ukránok jóindulatú, népes családját. Van mire büszkének lennünk: már tizedik éve vehetik kezükbe az olvasók a Hromada kétnyelvű folyóiratot, az Egyesület hat kétnyelvű könyvet adott ki, és több mint 12 éve működik a vasárnapi iskola. Az Egyesület tagjai és barátai hetente hallgathatnak ukrán adást a Magyar Rádióban, és havonta jelentkezik a televízióban az ukránoknak szóló Rondó. Új tartalommal telítődtek és gazdagodtak a hagyományos ünnepeink is: a Sevcsenko Napok, a Karácsony, a Húsvét, Szent Iván ünnepe, a „zöld ünnepek”, az esti összejövetelek, 1998-tól pedig évente kerülnek megrendezésre az Ukrán Kultúra Napjai. Hagyományosak a nyári gyermektáboraink is. Az Egyesületnek három amatőr művészeti csoportja van: a Veszelka ifjúsági táncegyüttes, a Berehinya női kar és az Ukrán Népszínház. Fontos küldetésünknek tekintjük a jeles ukrán személyiségek és történelmi események emlékének ápolását. A történelmi emlékezet ébren tartásának témakörébe soroljuk Anasztázia hercegnő (Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leánya) és II. András magyar király tihanyi szobrát (2001), Hrihorij Szkovoroda emléktábláját Tokajban (1998), valamint Leszja Ukrajinka emléktábláját Egyiptomban, az Alexandriai Könyvtárban. A Dnyeszteri sellő almanach (az ukrán irodalmi nyelv első fecskéje) megjelenésének 160. évfordulóján Budapest legszebb városrészében, a budai Vár negyedben avattunk emléktáblát. Az Egyesület már három európai rangú konferenciát rendezett. A M. Hrusevszkij születése 130. évfordulójának szentelt nemzetközi történész konferenciát (1996), az ukrajnai éhínség (1932-33) igaz történetét kutató tudósok tudományos tanácskozását a budapesti Terror Házában (2003), és az ukrán mozgalom európai történetében először itt, Budapesten került sor a kontinensen élő ukrán fiatalok konferenciájára (1999). Egyik legnagyobb sikerünknek tekintjük a magyar Országgyűlés 2003. november 24-ei határozatát, amely leszögezi, hogy az 1932-33-as ukrajnai éhínség népirtás, a sztálini rendszer előre kitervelt bűntette volt az ukrán nemzettel szemben. A Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület tevékenységre akkor vett igazi lendületet, amikor választott képviselőink megalakíthatták a helyi ukrán önkormányzatokat (1998). Az önkormányzatok az Egyesülettel összhangban dolgoznak, összefogják a helyben lakó ukránokat, népszerű rendezvényeket szerveznek. A kulturális autonómiának köszönhetően minden jogunk megvan ahhoz, hogy ügyeinkben magunk járjunk el, akár a legfelsőbb fórumokon is, pl. a nemzeti kisebbség jogainak védelmét is ellátó ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottságnál.
 
sku eku UVKR brama majdan muz