I. András magyar király és hitvese, Anasztázia kijevi nagyhercegnő

emlékmű, I. András király és hitvese, Anasztázia

1    2     3    4    5    6    7    8   9

Tihany királyi párt fogad

 

Egyesületünk 10 éves jubileuma alkalmából november 17.-én a balatonmenti Tihany templomdombján felavatták I. András magyar király és hitvese, Anasztázia kijevi nagyhercegnő, Bölcs Jaroszlav leánya szobrát, Bohdan Korzs.

A tihanyi félsziget meredek párkányán magasló kéttornyú templomot messziről meglátja a Balaton vándora. A Benedek-rend elsőként román stílusban épült s a barokk jegyében megújult temploma a történelem sok viharát vészelte át attól fogva, hogy I. András király megalapította a tihanyi apátságot és gondoskodott saját maga, hitvese, Anasztázia és királyi sarjai családi sírboltjáról.

Az 1055-ben kelt alapítólevél nem csupán kor- és helytörténeti dokumentum, hanem nyelvi relikvia, mert bár az akkori idők hivatalos nyelvén, latinul íródott, 58 magyar szó foglaltatik benne s mint ilyen, a magyarság legrégibb nyelvemléke. A máig fennmaradt altemplomban ugyanakkor, az ott nyugvó András sírjának fedőlapján az apostoli keresztet láthatjuk bevésve, amely Kijevben is a hatalom jelképe volt, az Óvár-hegy bazalt sziklafalába vájt "barátlakások"-nak nevezett cellák pedig a királyi pár által ukrán földről idehozott görög-keleti szerzetesek emlékét idézik.

András és Anasztázia frigyében és 1047-ben történt megkoronázásuk tényében kezet fogott az ősi Rusz és a fiatal Magyarország. Ám András országépítő szerepéről, mondja dr. Uzsoki András, e kor neves kutatója és a szoborállítás történelmi tanácsadója, meglehetősen szűkszavúan emlékeznek meg a krónikák, holott az ő érdeme, hogy a pogány lázadások zűrzavarában biztosította országában a kereszténység elterjedését és elegyengette a magyarság útját az európai nemzetek rangsorába.

A magyar tengernek e vulkáni eredetű, mediterrán növényzet zöldjében pompázó félszigete ma féltett természetvédelmi terület. S a jeles magyar költő, Csokonai Vitéz Mihály ódájában megénekelt tihanyi visszhang, bár a rezonancia törvényeit megszegő emberi óvatlanság folytán vesztett erejéből, még most is hallatja "rianását". Akárcsak ezer éve, mikor András és királyasszonya lépdelt ezen a talajon s minden bizonnyal ők is gyönyörködtek a természet echó-játékában.

Most visszatért hajdani kedves helyére a múlt ködébe mosódott királyi pár. A dombtetőn állnak majd egymás mellett időtlen időkig a balatoni szélben, napsütésben, hamvas mészkőbe faragva, a határokat nem ismerő összetartozás és a történelemteremtés mementójaként.

November 17-én, az apátsági templomban közös istentiszteletre került sor, amelyet magyar részről Máté Gyula tihanyi bencés püspök, ukrán részről pedig Andrij Horak lvovi  metropolita celebrált. A magas rangú egyházi személyiségek beszentelték a királyi pár emlékművét. Az ukrán kormányt Jurij Bohuckij kulturális miniszter képviselte Tihanyban. Magyar részről jelen volt Ecsédi Gyula, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. Ott voltak a Tihanyi félszigeten az EUK 19 európai országot reprezentáló küldöttei, a komáromi, szegedi és budapesti ukrán kisebbségi önkormányzatok és a magyarországi ukrán közösség képviselői, nagyszámú tihanyi polgár, valamint a környéken vendégeskedő külföldi turisták. Az emlékmű költségeit az Országos Ukrán Kisebbségi Önkormányzat és Tihany önkormányzata fedezte.

“Önkormányzatunk úgy döntött, hogy csatlakozik az I. András királynak állítandó szép és méltó emlékmű felállítását célzó elképzeléshez, hiszen ő az az uralkodó, aki meglehetősen ismeretlen alakja hazánk történelmének – jegyezte meg beszédében dr. Bede Péter tihanyi alpolgármester. – Ezzel párhuzamosan az ukrán nemzetiségi önkormányzat azzal az ötlettel állt elő, hogy a szobor állítson emléket Anasztázia hercegnőnek is. Munkánkhoz segítséget kaptunk a műemlékvédelmi hivataltól és a tihanyi bencés apátságtól, különösen Korzensky Richárd főapáttól. A szükséges szerződések aláírását és szakértői vélemények ismertetését követően elkezdődött a pályaművek zsűrizése. A bizottság Bohdan Korzs ukrán szobrászművész alkotását fogadta el. Az imént elmondottak eredményét az avatás részvevőinek módjában állt megtekinteni. A szobor gyönyörű, az idő csodálatos, az ünneplő közönség arca mosolygós, s mindez elégedettséggel tölt el bennünket. Nagyon sokan látogattak el Tihanyba, és hallgatták a felszólalók meleg szavait. Úgy gondoljuk, hogy csak most kezdődik az igazán gyümölcsöző együttműködés az ukránokkal. Mi szívesen folytatnánk.”